2023 november 23 Boldogasszony tenyerén
Kolozsvár
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Boldogasszony tenyerén című előadása a 19. Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó csütörtöki napján, 2023. november 23.-án, 19:30 órától kerül bemutatásra.
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. A magyar hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg. Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadás a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelem világán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre) Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Az előadásban mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatóak. A népdalok mellet egyházi népénekek, archaikus imák hangzanak el a műsorban.
Jelenetek:
- Teremtés
- Földre szállás
- Kozmikus tánc
- Regölés
- Pünkösdi királynéjárás
- Udvarlás
- Naptánc
- Pünkösdi király és királyné választás
- Szakrális táncok
- Táltosok tánca
- Hittérítés
- Táltos mennybemenetele
- Örömtánc
- Szerelmi tánc
- Lakodalom, lakodalmi játékok
- Szülés, születés
- Búcsújárás
- Napvárás
- Oltalmazó Boldogasszony
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő, zeneszerző: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Helyszín: Kolozsvári Diákművelődési Ház
Jegyek elővételben online: 40 lej/előadás, 60 lej/bérlet (Boldogasszony tenyerén és Párosan szép c. előadásokra)
https://eventbook.ro/music/bilete-berlet https://eventbook.ro/film/bilete-boldogasszony-tenyeren
Jegyek a helyszínen: 40 lej/előadás (bérlet a helyszínen már nem váltható), diák, nyugdíjas jegy: 30 lej/előadás (csak helyszínen váltható).
‼️Helyszínen csak készpénzzel lehet fizetni.
Az előadás Kolozsváron az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg.
#csoorisandoralap #kolozsvariTHT
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. A magyar hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg. Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadás a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelem világán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre) Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Az előadásban mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatóak. A népdalok mellet egyházi népénekek, archaikus imák hangzanak el a műsorban.
Jelenetek:
- Teremtés
- Földre szállás
- Kozmikus tánc
- Regölés
- Pünkösdi királynéjárás
- Udvarlás
- Naptánc
- Pünkösdi király és királyné választás
- Szakrális táncok
- Táltosok tánca
- Hittérítés
- Táltos mennybemenetele
- Örömtánc
- Szerelmi tánc
- Lakodalom, lakodalmi játékok
- Szülés, születés
- Búcsújárás
- Napvárás
- Oltalmazó Boldogasszony
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő, zeneszerző: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Helyszín: Kolozsvári Diákművelődési Ház
Jegyek elővételben online: 40 lej/előadás, 60 lej/bérlet (Boldogasszony tenyerén és Párosan szép c. előadásokra)
https://eventbook.ro/music/bilete-berlet https://eventbook.ro/film/bilete-boldogasszony-tenyeren
Jegyek a helyszínen: 40 lej/előadás (bérlet a helyszínen már nem váltható), diák, nyugdíjas jegy: 30 lej/előadás (csak helyszínen váltható).
‼️Helyszínen csak készpénzzel lehet fizetni.
Az előadás Kolozsváron az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósul meg.
#csoorisandoralap #kolozsvariTHT
<< Vissza