2024 június 24 Boldogasszony tenyerén
Nagyvárad
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes június 24-én, hétfőn 19.00 órától mutatja be a Boldogasszony tenyerén című műsorát Nagyváradon, a Szigligeti Színházban, a 12. Szent László Napok nyitógáláján.
Részletek: https://szentlaszlonapok.ro/2024/boldogasszony-tenyeren-a-hargita-nemzeti-szekely-nepi-egyuttes-eloadasa/
A műsorról:
A világegyetem titokzatos működési rendje alapját képezi az emberiség hitének. A magyar hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária, mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van archaikus imáinkban, énekeinkben, mesekincsünkben,szokásainkban, gyermekjátékainkban, táncainkban.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek a női minőség, a férfi minőség pedig a Napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadás a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelem világán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Szokásrendszere, amely körbefonja az élete fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Az előadásban mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatóak. A népdalok mellet egyházi népénekek, archaikus imák hangzanak el a műsorban.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő, zeneszerző: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Mindenkit várunk szeretettel!
A nagyváradi előadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a Szent László Egyesület támogatásával valósul meg.
Részletek: https://szentlaszlonapok.ro/2024/boldogasszony-tenyeren-a-hargita-nemzeti-szekely-nepi-egyuttes-eloadasa/
A műsorról:
A világegyetem titokzatos működési rendje alapját képezi az emberiség hitének. A magyar hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária, mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van archaikus imáinkban, énekeinkben, mesekincsünkben,szokásainkban, gyermekjátékainkban, táncainkban.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek a női minőség, a férfi minőség pedig a Napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadás a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A Földre született ember a csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését; a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert; a hiedelem világán keresztül pedig az Istent próbálja megismerni. Szokásrendszere, amely körbefonja az élete fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Az előadásban mezőségi, moldvai, rábaközi, vajdaszentiványi, jobbágytelki, gyergyói, felcsíki, gyimesi táncok, népi gyermekjátékok, leánykörtánc, legényes táncok láthatóak. A népdalok mellet egyházi népénekek, archaikus imák hangzanak el a műsorban.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő, zeneszerző: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Mindenkit várunk szeretettel!
A nagyváradi előadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő és a Szent László Egyesület támogatásával valósul meg.
<< Vissza
