2025 január 29 Pásztoroké előadás Szentegyházán
Szentegyháza
A Hargita Székely Néptáncszínház a Pásztoroké című műsorát adja elő Szentegyházán január 29-én, szerdán 19.00 órától a Bartók Béla Művelődési Házban.
Jegyek ára: 30 lej , Nyugdíjasoknak és diákoknak 20 lej - kaphatók a Polgármesteri Hivatal Titkárságán és a Városi Könyvtárban.
A műsorról:
Az előadás egy kis ízelítő a pásztor és a betyár élet szegeletéből. A pásztorság olyan mesterségünk, melynek képviselői még ma is végzik a juhász, gulyás vagy csikós munkálatokkal kapcsolatos teendőiket. A pásztorok a magyar népi kultúra egyik legfontosabb megőrzői. Muzsikájuk, énekeik, táncaik hagyományunk egyik legértékesebb része. Habitusuk nem csak a férfi táncokban dominál, de a páros táncokban is erőteljes szerepet tölt be, kiegészítve a nők alkalmazkodó táncbéli megjelenésükkel.A műsor egy rövid időutazás ebben a szellemiségben különböző táncos, énekes, zenei emlékfoszlányok mentén. A nyitókép egy esszencia a műsorban megjelenő táncok képeiből, amely somogyi, nyírségi, hajdúsági motívumokból épül fel, s később kiteljesedik. A mátravidéki táncok és a dél-alföldi pillanatok után az erdélyi cifra Kalotaszeg Inaktelke falujából jelennek meg táncos színek. Megidézünk elfeledettnek hitt motívumokat Kászonból, ahol az elbeszélések szerint a betyárvilág szintén jelen volt, kiegészítve felcsíki táncokkal. A végén a dunántúli Somogy hangulatos táncos, zenés pásztorképei jelennek meg. A műsor folyamán nagyon sok jellegzetes hangszer szólal meg, mely a pásztor- és betyárvilágban jellemző volt, kiváló énekekkel kísérve.
Rendező-koreográfus: Szűcs Gábor, Csokonai díjas alkotó, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetett
Rendezői asszisztens: Vajai Franciska
Szakmai munkatárs: Bara Szabolcs, Nagy Valter, Szabó László
Zenei rendező: Mihó Attila
Igazgató: András Mihály
A műsorról:
Az előadás egy kis ízelítő a pásztor és a betyár élet szegeletéből. A pásztorság olyan mesterségünk, melynek képviselői még ma is végzik a juhász, gulyás vagy csikós munkálatokkal kapcsolatos teendőiket. A pásztorok a magyar népi kultúra egyik legfontosabb megőrzői. Muzsikájuk, énekeik, táncaik hagyományunk egyik legértékesebb része. Habitusuk nem csak a férfi táncokban dominál, de a páros táncokban is erőteljes szerepet tölt be, kiegészítve a nők alkalmazkodó táncbéli megjelenésükkel.A műsor egy rövid időutazás ebben a szellemiségben különböző táncos, énekes, zenei emlékfoszlányok mentén. A nyitókép egy esszencia a műsorban megjelenő táncok képeiből, amely somogyi, nyírségi, hajdúsági motívumokból épül fel, s később kiteljesedik. A mátravidéki táncok és a dél-alföldi pillanatok után az erdélyi cifra Kalotaszeg Inaktelke falujából jelennek meg táncos színek. Megidézünk elfeledettnek hitt motívumokat Kászonból, ahol az elbeszélések szerint a betyárvilág szintén jelen volt, kiegészítve felcsíki táncokkal. A végén a dunántúli Somogy hangulatos táncos, zenés pásztorképei jelennek meg. A műsor folyamán nagyon sok jellegzetes hangszer szólal meg, mely a pásztor- és betyárvilágban jellemző volt, kiváló énekekkel kísérve.
Rendező-koreográfus: Szűcs Gábor, Csokonai díjas alkotó, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetett
Rendezői asszisztens: Vajai Franciska
Szakmai munkatárs: Bara Szabolcs, Nagy Valter, Szabó László
Zenei rendező: Mihó Attila
Igazgató: András Mihály
<< Vissza
