2023 április 19 Tagédia, a Háromszék Táncegyüttes vendégelőadása
Csíkszereda
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szervezésében a Háromszék Táncegyüttes bemutatja Tragédia című műsorát április 19-én, szerdán 19 órától a csíkszeredai Városi Művelődési Házban.
Jegyek ára: 30 lej teljes árú jegy, 15 lej diák nyugdíjas jegy.
Jegyek elővételben a Csíki Mozi jegypénztárában vásárolhatóak.
Program: hétfőtől szerdáig 10-13 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16-20 óra között, illetve előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
Az előadás 14 éven felülieknek ajánlott!
Könczei Árpád gondolatai az előadásról:
“Miért?
Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?
Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: „Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra”. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről?
Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk „Erősebb lett az ember, mint az Isten.”, (Fáraó). „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer) Amire Ádám földhözragadt válasz gondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.
A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket teszek fel és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!”
Szereposztás:
Az Úr - Fazakas Tamás
Angyalok kara - Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra
Ádám - Márton Csaba
Éva - Márton Edina-Emőke
Lucifer - Melles Endre
Földanya - Erőss Judit
Catulus - Kiss Adorján
Hippia - Ádám Júlia, Both Eszter
Cluvia - Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde
Gladiátorok - Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Péter apostol - Fazakas Levente
Helene - Lukács Réka
Robespierre - Portik Norbert
Saint-Just - Kiss Albert-Adorján
Marquis arisztokrata - Fülöp Zoltán-József
Éva anyja - Lukács Réka
Tudós/falanszter vezető - Kocsis Lilla-Tünde
Két eszkimó - Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor
Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszter lakók - Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Bakos Ernő, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László
Utómunka: Kertész Huba
Alkotók:
Dramaturg: Kozma András
Koreográfus asszisztens: Melles Endre
Koreográfus asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes
Jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter
Jelmezkészítők: Antal Mónika, Sipos- Ferencz Malvin
Kellék-készítő mester: Zayzon Ádám
Operatőr: László Barna
Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas
Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas
Plakát design: Kusztos Attila
A Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.
A vendégelőadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.
Jegyek ára: 30 lej teljes árú jegy, 15 lej diák nyugdíjas jegy.
Jegyek elővételben a Csíki Mozi jegypénztárában vásárolhatóak.
Program: hétfőtől szerdáig 10-13 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16-20 óra között, illetve előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
Az előadás 14 éven felülieknek ajánlott!
Könczei Árpád gondolatai az előadásról:
“Miért?
Miért gondolom, hogy koreográfiát, táncelőadást alkothatunk Madách Tragédiájából? A Madách szöveg komplexitását, filozofikus drámaiságát a zene-tánc-mozdulat-látvány-film eszköztárral, rövidített szöveggel ki lehet-e fejezni vagy eleve bukásra ítéljük a darabot a Lucifer-i rideg logika, a tagadás, a mindenben hibát találó érvelés mentén?
Aldous Huxley brit író, költő és filozófus 1931-ben írta legismertebb művét, a Szép új világ (Brave New World) című disztópiát. A regény egy elképzelt távoli jövőben játszódik: tökéletesen megszervezett társadalom, tudományos kasztrendszer, módszeres neveléssel kiirtott szabad akarat, család helyett folyamatos partnercserés szexualitás, „szóma” nevű tökéletes kábítószerrel elért elviselhetővé tett szolgaság. 1958-ban, huszonhat évvel a regény 1932-es megjelenése után Huxley Visszatérés a szép új világhoz címmel írt esszésorozatában a következőket olvashatjuk: „Az 1931-ben jövendöltek várakozásomnál jóval előbb válnak valóra”. Huxley már rég nincs köztünk, 1963-ban elhunyt, de mi lenne a véleménye jelenünkről?
Huxley tanulmánya vezetett el engem Madách Imre művéhez. Madách 100 évvel Huxley előtt, 1859-60-ban is hasonlóan látta a jövőt. Madách idejében London volt Európa, a világ legfejlettebb társadalma, ipari-gazdasági nagyhatalma. De Madách nem a londoni színnel, a saját jelenével fejezte be legismertebb alkotását, hanem tovább gondolta Ádám és Éva jövőjét. Falanszter, az űr, az eszkimó jelenetek mind borúlátó, az ember bukásának, pusztulásának vízióját előrevetítő jóslatai, disztópiái. Úgy gondolom, ma is érvényesek, jelen idejűek Madách szövegei, amiket a tánc-színházi-drámában használunk „Erősebb lett az ember, mint az Isten.”, (Fáraó). „Nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész föld a széles haza.” (Lucifer) Amire Ádám földhözragadt válasz gondolata: „Egyet bánok csak: a haza fogalmát, Megállott volna az tán, úgy hiszem, Ez új rend közt is.” Igen, most alakul az új rend, a szép új világ, melyben újra előveszik a szép ígéreteket, a nagyszerű jelszavakat: „Egyenlőség, testvériség, szabadság!” Huxley által megjósolt agymosással el lehet érni, hogy ezekkel a soha be nem tartott jelszavakkal, fogalmakkal néptömegeket újra akolba, falanszterbe lehessen terelni.
A Tragédia előadást Madách műve nyomán gondolatébresztőnek szánom. A táncművészet (néptánc, kortárstánc, mozgásművészet) eszközeivel a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, szerelemről, szabadságról, a versenyről, a falanszter létről kérdéseket teszek fel és megpróbálom a válaszokat is megkeresni. Múlt nélkül nincs jövő, mondja Babits, a jelent látva kimondom, jövő nélkül nincs jövőnk. Ezért küzdjünk tovább és bízva bízzunk!”
Szereposztás:
Az Úr - Fazakas Tamás
Angyalok kara - Iffiú Boróka, Kocsis Tekla, Kocsis Ünige, Kolcsár Zonga, Szilágyi Katalin, Vetró Bodoni Flóra
Ádám - Márton Csaba
Éva - Márton Edina-Emőke
Lucifer - Melles Endre
Földanya - Erőss Judit
Catulus - Kiss Adorján
Hippia - Ádám Júlia, Both Eszter
Cluvia - Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde
Gladiátorok - Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Péter apostol - Fazakas Levente
Helene - Lukács Réka
Robespierre - Portik Norbert
Saint-Just - Kiss Albert-Adorján
Marquis arisztokrata - Fülöp Zoltán-József
Éva anyja - Lukács Réka
Tudós/falanszter vezető - Kocsis Lilla-Tünde
Két eszkimó - Pável Hunor-Mihály, Szvinyuk Sándor
Rabszolgák, kórus, eretnekek, barátok, forradalmárok, polgárok, munkások, diákok, falanszter lakók - Ádám Júlia, Both Eszter, Fazakas Mónika, Gere Gabriella, Kocsis Lilla-Tünde, Lukács Réka, Podholiczky Rebeka Ráhel, Vass Tünde, Vitályos Dorottya, Bakos Ernő, Balla Gergely, Fülöp Zoltán-József, Gere Csaba, Kiss Adorján, Pável Hunor-Mihály, Portik Norbert, Szvinyuk Sándor
Heveder zenekar: Fazakas Levente, Fazakas Albert, Szilágyi László, Bajna György
A hangfelvételeken közreműködtek: Árendás Péter, Bajna György, Fazakas Albert, Fazakas Levente, Kertész János, ifj. Koszorús Kálmán, Könczei Árpád, Liber Róbert, Papp István Gázsa, Péter János, Réman Zoltán, Szilágyi László
Utómunka: Kertész Huba
Alkotók:
Dramaturg: Kozma András
Koreográfus asszisztens: Melles Endre
Koreográfus asszisztens, balettmester: Cseke Ágnes
Jelmeztervező asszisztens: Csüdöm Eszter
Jelmezkészítők: Antal Mónika, Sipos- Ferencz Malvin
Kellék-készítő mester: Zayzon Ádám
Operatőr: László Barna
Művészeti munkatárs, koreográfus: ifj. Zsuráfszky Zoltán, Harangozó-díjas
Díszlet-, jelmeztervező: Balázs Gyöngyi
Zeneszerző, rendező-koreográfus: Könczei Árpád, Harangozó-díjas
Plakát design: Kusztos Attila
A Háromszék Táncegyüttes hivatalos fenntartója Kovászna Megye Tanácsa.
A vendégelőadást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatja.
<< Vissza
