2024 szeptember 27 Pásztoroké előadás
A Hargita Székely Néptáncszínház új műsorát adja elő, a Pásztorokét. Az előadásra szeptember 27-én, pénteken 19.00 órától kerül sor Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban.
Jegyárak: 30 lej teljes értékű jegy, 20 lej kedvezményes jegy nyugdíjasoknak és diákoknak, csoportos jegy tíz főtől felnőtteknek 20 lej, gyerekeknek 10 lej.
Jegyek elővételben a bileta.ro oldalon (https://bileta.ro/varosi-muvelodesi-haz/129-pasztoroke-eloadas), a Csíki Mozi épületében található Hargita Népe Ügyfélszolgálatában (hétköznapokon 8-16 óra között) vagy az előadás előtt a helyszínen vásárolhatóak.
A pásztorok – csikós, gulyás, juhász, kanász – a magyar népi kultúra egy értékes szeletének őrzői. A közösség mindennapjaitól távolabb élő, szabadabb,természetközeli életformájuk egy sajátos pásztorkultúra létrejöttét eredményezte.
„A pásztordalok tudatosan meg is fogalmazzák az életforma szabad, kötetlen voltát, rendszerint a paraszti munkával állítják szembe; egyébként is a pásztor valóságos paraszti ideál, a pásztordalok pedig parasztságunk kedvelt nótái közé tartoznak. Ugyanakkor a pásztor ideálja a még szabadabb betyár”.(Magyar Néprajzi Lexikon)
Öltözetük, mesterségükhöz tartozó eszközeik, díszítőművészetük jellegzetes. A pásztorok eszközös tánca a középkori fegyvertáncok maradványa.
Magatartásuk nem csak a férfi táncokban dominál, de a páros táncokban is erőteljes szerepet tölt be, kiegészülve a nők alkalmazkodó táncbéli megjelenésükkel.
A műsor egy rövid időutazás ebben a szellemiségben különböző táncos, énekes, zenei emlékfoszlányok mentén. A nyitókép egy esszencia a műsorban megjelenő táncok képeiből, amely somogyi, nyírségi, hajdúsági motívumokból épül fel, s később kiteljesedik. A mátravidéki táncok és a dél-alföldi pillanatok után az erdélyi cifra Kalotaszeg Inaktelke falujából jelennek meg táncos színek. Megidézünk elfeledettnek hitt motívumokat Kászonból, kiegészítve felcsíki táncokkal. A végén a dunántúli Somogy hangulatos táncos, zenés pásztorképei jelennek meg. A műsor folyamán nagyon sok jellegzetes hangszer szólal meg, amely a pásztor- és betyárvilágban jellemző volt, kiváló énekekkel kísérve.
Rendező-koreográfus: Szűcs Gábor, Csokonai díjas alkotó, Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje
Alkotótárs: Vajai Franciska
Szakmai munkatárs: Bara Szabolcs, Nagy Valter, Szabó László
Zenei rendező: Mihó Attila
Igazgató: András Mihály
A bemutató előadásokon muzsikál:
Mihó Attila – hegedű
Fekete Márton – brácsa
Zimber Ferenc – cimbalom
Tóth Máté – bőgő, cselló
ifj.Szerényi Béla – tekerő, tárogató, furulya, ének
Mokos Csongor – duda, furulya
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap
Jegyárak: 30 lej teljes értékű jegy, 20 lej kedvezményes jegy nyugdíjasoknak és diákoknak, csoportos jegy tíz főtől felnőtteknek 20 lej, gyerekeknek 10 lej.
Jegyek elővételben a bileta.ro oldalon (https://bileta.ro/varosi-muvelodesi-haz/129-pasztoroke-eloadas), a Csíki Mozi épületében található Hargita Népe Ügyfélszolgálatában (hétköznapokon 8-16 óra között) vagy az előadás előtt a helyszínen vásárolhatóak.
A pásztorok – csikós, gulyás, juhász, kanász – a magyar népi kultúra egy értékes szeletének őrzői. A közösség mindennapjaitól távolabb élő, szabadabb,természetközeli életformájuk egy sajátos pásztorkultúra létrejöttét eredményezte.
„A pásztordalok tudatosan meg is fogalmazzák az életforma szabad, kötetlen voltát, rendszerint a paraszti munkával állítják szembe; egyébként is a pásztor valóságos paraszti ideál, a pásztordalok pedig parasztságunk kedvelt nótái közé tartoznak. Ugyanakkor a pásztor ideálja a még szabadabb betyár”.(Magyar Néprajzi Lexikon)
Öltözetük, mesterségükhöz tartozó eszközeik, díszítőművészetük jellegzetes. A pásztorok eszközös tánca a középkori fegyvertáncok maradványa.
Magatartásuk nem csak a férfi táncokban dominál, de a páros táncokban is erőteljes szerepet tölt be, kiegészülve a nők alkalmazkodó táncbéli megjelenésükkel.
A műsor egy rövid időutazás ebben a szellemiségben különböző táncos, énekes, zenei emlékfoszlányok mentén. A nyitókép egy esszencia a műsorban megjelenő táncok képeiből, amely somogyi, nyírségi, hajdúsági motívumokból épül fel, s később kiteljesedik. A mátravidéki táncok és a dél-alföldi pillanatok után az erdélyi cifra Kalotaszeg Inaktelke falujából jelennek meg táncos színek. Megidézünk elfeledettnek hitt motívumokat Kászonból, kiegészítve felcsíki táncokkal. A végén a dunántúli Somogy hangulatos táncos, zenés pásztorképei jelennek meg. A műsor folyamán nagyon sok jellegzetes hangszer szólal meg, amely a pásztor- és betyárvilágban jellemző volt, kiváló énekekkel kísérve.
Rendező-koreográfus: Szűcs Gábor, Csokonai díjas alkotó, Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetettje
Alkotótárs: Vajai Franciska
Szakmai munkatárs: Bara Szabolcs, Nagy Valter, Szabó László
Zenei rendező: Mihó Attila
Igazgató: András Mihály
A bemutató előadásokon muzsikál:
Mihó Attila – hegedű
Fekete Márton – brácsa
Zimber Ferenc – cimbalom
Tóth Máté – bőgő, cselló
ifj.Szerényi Béla – tekerő, tárogató, furulya, ének
Mokos Csongor – duda, furulya
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Bethlen Gábor Alap
<< Vissza
