Előbemutató: 2016. június 10.
Díszbemutató: 2017. április 27.
Rendezte: Kelemen Szilveszter
Alkotótársak: Böjte Róbert, Fazakas Misi, Kósa Gabriella és Szabó László
Zenei szerkesztő: Mihó Attila
Művészeti vezető: András Mihály
Díszbemutató: 2017. április 27.
Rendezte: Kelemen Szilveszter
Alkotótársak: Böjte Róbert, Fazakas Misi, Kósa Gabriella és Szabó László
Zenei szerkesztő: Mihó Attila
Művészeti vezető: András Mihály
Kettős évfordulónak tiszteleg a Hargita Együttes új műsorával, a Ludas Matyi feldolgozásával. 250 éve, 1766-ban született Fazekas Mihály, a mű szerzője. Az 1804-ben befejezett, „négy levonásba” tagolt műve évtizedig keringett kéziratban az olvasók kezén míg 1815-ben, Bécsben a még diák, később neves matematikus Kerekes Ferenc kiadta mint ismeretlen szerző alkotását. Ezt követően ajánlotta közkézre javított és kiegészített művét Fazekas Mihály kétszáz éve, „Debrecenből, januárius 12-én, 1816-ban.”, hogy az neve alatt hivatalosan először megjelenhessen a következő évben. A „régi magyar regéből” írt első népmesefeldolgozása a magyar irodalomnak, megjelenésekor derűt fakasztott olvasóiban, és sikere azóta is mindmáig töretlen.
A társulat tagja, Kelemen Szilveszter rendezte a mű táncos újraalkotását társai, Böjte Róbert, Kósa Gabriella és Szabó László segítségével, Fazakas Misi dramaturgiai tanácsaival, valamint zenei szerkesztőként Mihó Attila közreműködésével. Az eredeti történet fonalát követő produkció javarészt csíki és küküllőmenti táncmotívumokra épül, miközben sóvidéki, buzai és centei, őrkői cigány, valamint boncidai táncokat mutat be. Visszafogott, de kifejező kelléktára alátámasztja a szereplők felszabadult, derűs játékát. A mű ma is érvényes üzenete és a történet humora jó mulatást ígér minden nézőjének életkorától függetlenül.
A társulat tagja, Kelemen Szilveszter rendezte a mű táncos újraalkotását társai, Böjte Róbert, Kósa Gabriella és Szabó László segítségével, Fazakas Misi dramaturgiai tanácsaival, valamint zenei szerkesztőként Mihó Attila közreműködésével. Az eredeti történet fonalát követő produkció javarészt csíki és küküllőmenti táncmotívumokra épül, miközben sóvidéki, buzai és centei, őrkői cigány, valamint boncidai táncokat mutat be. Visszafogott, de kifejező kelléktára alátámasztja a szereplők felszabadult, derűs játékát. A mű ma is érvényes üzenete és a történet humora jó mulatást ígér minden nézőjének életkorától függetlenül.
<< Vissza
Galériák
