2017. ÁPRILIS 27-én Ludas Matyi
DÍSZBEMUTATÓ CSÍKSZEREDÁBAN
Április 27-én, csütörtökön este 7 órakor díszbemutatóra lép színpadra a csíkszeredai közönség előtt, a Városi Művelődési Házban, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Ludas Matyi című műsorával, amit másnap, 28-án, pénteken, szintén este 7 órától nézhetnek meg az érdeklődők.
Kettős évfordulónak tisztelgett 2016-ban a Hargita Együttes a Ludas Matyi feldolgozásával. Akkor volt 250 éve, hogy 1766-ban született Fazekas Mihály, a mű szerzője. Az 1804-ben befejezett, „négy levonásba” tagolt műve évtizedig keringett kéziratban az olvasók kezén míg 1815-ben, Bécsben a még diák, később neves matematikus Kerekes Ferenc kiadta mint ismeretlen szerző alkotását. Ezt követően ajánlotta közkézre javított és kiegészített művét Fazekas Mihály kétszáz éve, „Debrecenből, januárius 12-én, 1816-ban.”, hogy az neve alatt hivatalosan először megjelenhessen a következő évben. A „régi magyar regéből” írt első népmesefeldolgozása a magyar irodalomnak megjelenésekor derűt fakasztott olvasóiban, és sikere azóta is mindmáig töretlen.
A társulat tagja, Kelemen Szilveszter rendezte a mű táncos újraalkotását társai, Böjte Róbert, Kósa Gabriella és Szabó László segítségével, Fazakas Misi dramaturgiai tanácsaival, valamint zenei szerkesztőként Mihó Attila közreműködésével. Az eredeti történet fonalát követő produkció javarészt csíki és küküllőmenti táncmotívumokra épül, miközben sóvidéki, buzai és centei, őrkői cigány, valamint palatkai táncokat mutat be. Visszafogott, de kifejező kelléktára alátámasztja a szereplők felszabadult, derűs játékát. A mű ma is érvényes üzenete és a történet humora jó mulatást ígér minden nézőjének életkorától függetlenül.
A társulat tagja, Kelemen Szilveszter rendezte a mű táncos újraalkotását társai, Böjte Róbert, Kósa Gabriella és Szabó László segítségével, Fazakas Misi dramaturgiai tanácsaival, valamint zenei szerkesztőként Mihó Attila közreműködésével. Az eredeti történet fonalát követő produkció javarészt csíki és küküllőmenti táncmotívumokra épül, miközben sóvidéki, buzai és centei, őrkői cigány, valamint palatkai táncokat mutat be. Visszafogott, de kifejező kelléktára alátámasztja a szereplők felszabadult, derűs játékát. A mű ma is érvényes üzenete és a történet humora jó mulatást ígér minden nézőjének életkorától függetlenül.
<< Vissza
