2021.július 2-3. A közeledő hétvége kapcsán
Székely Népviselet napja és Ezer Székely Leány Napja
Az Ezer Székely Leány Napját először 1931-ben szervezte meg a Szociális Testvérek Társasága. A találkozó jelmondata – "Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk." A találkozó egyik szellemi atyja Domokos Pál Péter néprajztudós, aki már fiatal korában szorgalmazta a csíkszeredai társasági élet vezető hölgyeinek körében a népviselet, a székely rokolya és a csepesz viseletét. Az első Ezer Székely Leány Napja eredetileg május 31-re volt tervezve, de az akkori választások miatt elhalasztották június 7.-re. Az 1931-es rendezvényen a korabeli beszámolók szerint negyvenkét helységből 1600 leány vett részt.
Az alábbi felhívás az Erdélyi Tudósító, 1931/1. számában jelent meg:
"Csík és Udvarhely megye összes plébániáira körlevelet küldtünk, amelyben a plébániákhoz tartozó egyházközségek leányait vezetőikkel együtt meghívjuk a közös nagy találkozóra: Csíksomlyóra, hogy ott ősi viseletükben vagy falusi ruhájukban megjelenve részt vegyenek a közös szentmwsisén és szentáldozáson és régi magyar énekeink, játékjaink, táncaink előadásában aktive vagy passive részt vegyenek. Az Ezer Székely Leányok napjának az a célja, hogy egyrészt a leányok katholikus és női öntudatát, népviseletük iránt érdeklődésüket felkeltse és magukat ilyen nagy tömegbe látva, az összetartozás érzetét bennük növelje, másrészt az arra hivatottaknak indítást adjon a leányvédelmi munkára, amelynek komoly megszervezése kisebbségi életünkben létkérdéssé vált."
P.Takács Gábor csíksomlyói házfőnök, a következőket mondta az 1931-es eseményen az összegyűlt tömegnek: "Néhány éve már annak, hogy kiadták a jelszót: le kell szegényiteni ezt a népet s akkor könnyü lesz vele elbánni. Hát eléggé leszegényedtünk. S még most is vannak, akiknek tavaszról nyárra, nyárról ősz-re uj divatu ruha kell? S még most is vannak, akik tartani akarják a divattal ezt az őrült iramot? Nem lehet! nem lehet! Enni is kell, nem-csak ruházkodni. A hiányos, szegényes táplálkozás miatt már ugyis annyira satnya és minden betegségre hajlamos az ifjuságunk, hogy egy falatot is megvonni a ruházkodásért: nemzetgyilkosság. Ha sok időbe kerül is, szőjjétek, fonjátok, varrjátok magatok a ruhát, és akkor igazán nem sokba kerül a szőttes ruha. A régi szőttes ruhák is az első cérnaöltéstől az utolsó foltig otthon készültek. Miért fussunk mi minduntalan a rőfös boltjába? Lám, igy szerzi vissza a szőttes ruha a nagyanyák szép örökségét: a müvészi lelket, munkaszeretet, takarékosságot és szorgalmat.".
Boros Károly főesperes gyűjteményében egy felvétel hátán a következő áll:
„Első ezer székely leány nap 1931. Csipak Lajos dr. beszél: Hát 100 év múlva fognak-e itt még magyarul beszélni? A tömeg: ige-e-e-n!”
<< Vissza
Reflexiók
