2022. február 4.

Halálra táncoltatott lány a Nomád Nemzedék Társulat előadásában

- vendégelőadás - Csíkszereda, Szakszervezetek Művelődési Háza

Időpont: 2022. február 4. (péntek) 19 óra
Helyszín: csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza
Belépőjegy: Vásárolható a https://www.bilete.ro/.../halalra-tancoltatott-lany-04... oldalon és a Csíki Mozi jegypénztárában hétköznapokon 11-13 és 17-19 órák között. Helyfoglalás a hargitaneptanc@gmail.com e-mail címen, vagy a 0721486636 telefonszámon.

Csoóri Sándor halálának ötödik évfordulóján idén egy különleges bemutatóval
emlékezhetünk meg a neves íróról.

Novák Péter rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat viszi színpadra az 1959-ben
megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a „Halálra
táncoltatott lány” című darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális.
A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység
valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozatok örök küzdelmei
kerülnek terítékre. A rendező, Novák Péter így vall a darab megszületésének a szándékáról:

„Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból,
minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe,
különös tekintettel arra a megrázó lírai
környezetre, amiben megszólal.”

Maga Csoóri Sándor számára is kiemelt szerepet kapott ez a mű, éppen ezért esett erre a
rendező választása. Az író ekképpen vallott egykor a különleges dráma létrejöttéről.

„…Ötvenkilenc tavaszán üzenetet kaptam Muharay Elemértől, keressem föl, mert fontos
ügyben szeretne velem beszélni. A találkozásunk végeredménye az lett, hogy bevallotta:
drámát szeretne íratni velem parasztszínjátszók számára. Drámát velem? Amilyen
figyelemmel hallgattam, annyira megrémültem az ötletétől… Amikor elmondtam neki, hogy
mostanában nyílott rá a szemem a modern költészetre, s nem szeretnék visszahátrálni. Máris
új alkut kínált: írjam meg a darabot versben, sőt úgy írjam meg, hogy legyen benne a
néptáncnak, a népzenének is szerepe, mert e kettő forgószelében sodróbb erővel
hangozhatnak el zaklatott, modern csillámú szövegek, mint prózai párbeszédekre épülő
darabban… Ekkor kezdtem el a balladás, a népdalos, a néprajzos könyveket bújni. S már az
első napokban olyan hangok moccanására neszeltem föl, amelyre eddig sose volt fülem. Nem
a balladák vagy a dalok voltak újak azok közül a javát ismertem, hanem a nyelv s a
nagyvonalú stilizáló készség… A modernség élményét ugyanúgy a saját gyötrődéseim üllőjén
kalapáltam ki, ahogy a népköltészet másféleségére is szorultságomban döbbentem rá. De
bárhová mentem, bármibe kezdtem az 56-os országrobbanás szilánkjait nemcsak, hogy
testemben éreztem vándorolni, de bizonyos voltam abban, hogy végérvényesen bennem maradtak…” (Csoóri Sándor)

Táncosok: Józsa Tamás, Santana Cadena Diána, Chifor Lénárd, Bodnár Dániel, Kiss Sarolta,
Gál Nóra, Dajka Ilka, Marosy Gerda, Bolgovics Gergő, Bölcsföldi Bálint, Sosovicza Fanni

Szereposztás:
Szabó Gábor: Béhr Márton
Sági Erzsi: Kulcsár Viktória
Bíró: Bede Fazekas Szabolcs
Halál: Orosz Ákos
Gazdag legény: Appelshoffer János
Gábor anyja/Öregasszony: Rémi Tünde
Vénasszonyok: Balogh Melinda, Izabella Causanell
Őrmester: Berecz István

Zenekar:
Horváth Balázs – hegedű, harmonika
Deáky Márton – szaxofon
Lajti Ákos/Könczei Bálint – brácsa
Pandák Viktor/Deáky Máté – bőgő
Bősze Tamás Jean-Pierre – ütőhangszerek, koboz
Csurkulya József – cimbalom

Munkatársak:
Dramaturg: Sediánszky Nóra
Zeneszerző: Kelemen László
Látvány-rendező: Kuthy Ágnes
Rendezőasszisztens: Sárosi Emőke
Koreográfus: Berecz István

Csoóri Sándor Halálra táncoltatott lány című ballada-játékát színpadra alkalmazta és
rendezte Novák Péter.
Támogatók: EMMI, Csoóri Sándor Alap

A szájat és orrot eltakaró védőmaszk viselése kötelező az előadások teljes időtartama alatt!
Továbbá az érvényben levő kötelező járványügyi intézkedések értelmében az oltási igazolvány felmutatása elengedhetetlen az előadásra való belépéshez!

Mindenkit sok szeretettel várunk!