2022. november 16.
Boldogasszony tenyerén
Csíkszereda

Boldogasszony tenyerén

 

 

A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.

A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.

A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.

Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.

Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.

A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.

“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)  Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.  

 

Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita

Zenei szerkesztő, zeneszerző: András Orsolya, Mihó Attila

Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita

Forgatókönyv: Gábos Endre

Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai

Vetítés: Hátszegi Zsolt, Nagy Klemi

Igazgató: András Mihály

Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósult meg.
<< Vissza
Reflexiók
Gyorskereső
Kövesse fellépéseinket
Online jegyvásárlás
bileta.ro