2022 november 18 Boldogasszony tenyerén - előadás
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes bemutatja a Boldogasszony Tenyerén című új műsorát!
Az előadásra november 17.-én, csütörtökön 19 órától kerül sor Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban.
Jegyek kaphatóak:
25 lej - teljes értékű jegy,
15 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára.
Jegyvásárlás:
Online: https://www.bilete.ro/boldogasszony-tenyeren-eloadas/
Személyesen, Csíkszeredában:
a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között,
illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
A műsorról:
Boldogasszony tenyerén
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt és Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósul meg.
Várunk mindenkit szeretettel!
Az előadásra november 17.-én, csütörtökön 19 órától kerül sor Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban.
Jegyek kaphatóak:
25 lej - teljes értékű jegy,
15 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára.
Jegyvásárlás:
Online: https://www.bilete.ro/boldogasszony-tenyeren-eloadas/
Személyesen, Csíkszeredában:
a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között,
illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
A műsorról:
Boldogasszony tenyerén
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt és Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósul meg.
Várunk mindenkit szeretettel!
2022 augusztus 17 Boldogasszony tenyerén - előadás
Csíkszereda
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes bemutatja a Boldogasszony Tenyerén című új műsorát!
Az előadásra november 17.-én, csütörtökön 19 órától kerül sor Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban.
Jegyek kaphatóak:
25 lej - teljes értékű jegy,
15 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára.
Jegyvásárlás:
Online: https://www.bilete.ro/boldogasszony-tenyeren-eloadas/
Személyesen, Csíkszeredában:
a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között,
illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
A műsorról:
Boldogasszony tenyerén
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt és Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósul meg.
Várunk mindenkit szeretettel!
Az előadásra november 17.-én, csütörtökön 19 órától kerül sor Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban.
Jegyek kaphatóak:
25 lej - teljes értékű jegy,
15 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára.
Jegyvásárlás:
Online: https://www.bilete.ro/boldogasszony-tenyeren-eloadas/
Személyesen, Csíkszeredában:
a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között,
illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
A műsorról:
Boldogasszony tenyerén
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt és Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósul meg.
Várunk mindenkit szeretettel!
2022. november 16 Boldogasszony tenyerén - bemutató
Csíkszereda
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes bemutatja a Boldogasszony Tenyerén című új műsorát!
A bemutatóra november 16.-án, szerdán 19 órától kerül sor Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban.
Jegyek kaphatóak:
35 lej - teljes értékű jegy,
20 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára.
Jegyvásárlás:
Online: https://www.bilete.ro/boldogasszony-tenyeren-bemutato/
Személyesen, Csíkszeredában:
a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között,
illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
A műsorról:
Boldogasszony tenyerén
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt és Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósul meg.
Várunk mindenkit szeretettel!
A bemutatóra november 16.-án, szerdán 19 órától kerül sor Csíkszeredában, a Városi Művelődési Házban.
Jegyek kaphatóak:
35 lej - teljes értékű jegy,
20 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára.
Jegyvásárlás:
Online: https://www.bilete.ro/boldogasszony-tenyeren-bemutato/
Személyesen, Csíkszeredában:
a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között,
illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
A műsorról:
Boldogasszony tenyerén
A világegyetem örökérvényű működési rendje alapját képezi a magyar néphitnek. Hiedelemvilágunkban a Boldogasszony, a Babba Mária mint a világot életre hozó Istenanya minőség jelképek formájában évszázadok alatt fennmaradt és napjainkban is jelen van táncainkban, szokásainkban, ráolvasásokban, archaikus imáinkban, gyermekjátékjainkban, énekeinkben, mesekincsünkben.
A Boldogasszony minőség földi megnyilvánulása az életet adó nőben is jelen van. Az áldott állapotban lévő nő a napba öltözött asszony, vagyis a Nagyboldogasszony földi mása.
A néphitben a Szentlélek, a női minőség, amely a világot teremtette, a férfi minőség a napkultuszban nyilvánul meg.
Ez a kultusz egészen a jelenkori keresztény korunkig köti össze az összmagyarság történetét, ami sok esetben nem tudatos, hanem átörökített, beivódott szokás.
Az előadásban a kultikus eredetű körtáncok formavilágával, archaikus népi imákkal, népénekekkel, szülés/születés és a lakodalmi asszonnyá avatás szokásaival szemlélteti a Boldogasszony tisztelet átöröklődött formáit.
A műsor a mindenkori emberről szól, aki történelmi kortól függetlenül a Boldogasszony tenyerén cselekszik és alkot. Az ember célja a boldogság elérése, amit a mindennapi szokásain és hitvilágán keresztül kíván megtalálni, megvalósítani. A földre született ember próbálja megismerni a világot. A csillagos ég megismerésén keresztül a világegyetem működését, a kapcsolatain, párkapcsolatain keresztül az embert, a hiedelem világán keresztül pedig az Istent. Szokásrendszere, amely körbefonja az élet fordulópontjait, ebben a hármasságban formálódik, hogy az élete kerek egész legyen.
“A hagyomány emberének nincs külön szakrális és külön hétköznapi világa. A régi ember úgy tudott átlépni a hétköznapi idősíkból a szent időbe, hogy ez teljesen természetes dolog volt számára. A szent idő létezésének ténye mindig mindenütt jelen volt a létében.” – (Harangozó Imre)
Ez az egység napjainkban feldarabolódni látszik. Az előadás arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy ezt az egységet hozzuk vissza a mindennapi életünkbe.
Rendező-koreográfus: Gábos Endre, Furik Rita
Zenei szerkesztő: András Orsolya, Mihó Attila
Díszlet, jelmeztervező: Furik Rita
Forgatókönyv: Gábos Endre
Hangfelvételről közreműködik: Mihó Attila és barátai
Vetítés: Hátszegi Zsolt és Nagy Klemi
Igazgató: András Mihály
Az előadás a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósul meg.
Várunk mindenkit szeretettel!
2022. NOVEMBER 9., SZERDA Pázsint - népzenei koncert Csíkszeredában.
Csíkszereda
Szabó Dániel cimbalomművész és zenekara, 2022. november 9.-én, szerdán 19.00 órától Pázsint című népzenei koncertjével vendégszerepel Csíkszeredában a Városi Művelődési Házban.
Pázsint – Népzene Székelyföldről és a Felső-Maros mentéről
Szabó Dániel cimbalmos önálló műsorában rácsodálkozhatunk arra, hogy egy világzenében is járatos, számos saját művet jegyző alkotó milyen otthonosan mozog a hagyományos népzene hiteles előadásában is, és e két személyiség – a művész és a kutató – milyen jól egészíti ki egymást és emeli színpadra a helyszíni gyűjtések recsegő alapanyagát.
A koncert Székelyföld és a Felső-Maros mente kiemelkedő hangszereseit és énekeseit idézi meg autentikus megszólalásban, változatos hangszerelésben. A zene fókuszában az ének, a hegedűjáték és a cimbalom áll, de emellett természetesen megjelennek a tájegységre jellemző kísérő hangszerek is.
A koncertprogram Szabó Dániel, a székelyföldi cimbalom játék címet viselő kutatómunkájának eredménye, amely az MMA Művészeti Ösztöndíj Program keretében valósult meg.
A műsorban napjaink olyan ismert népzenészei közreműködnek, akik kiváló ismerői és művelői a népzenének, fiatal koruk ellenére számos szakmai díj birtokosai.
Szabó Dániel – cimbalom, ének
Paár Julianna – ének
András Orsolya – ütőgardon, ének
Mihó Attila – hegedű
Nyitrai Tamás – hegedű
Takács Ádám – hegedű, hegedűkontra, fütty
Bede Péter – tárogató, szaxofon
Papp Endre – háromhúros brácsa
Bognár András – nagybőgő
Jegyárak: 25 lej - teljes értékű jegy, 15 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára. Felnőtt csoportoknak 10 főtől 20 lej. Nyugdíjas és gyerek csoportoknak 10 főtől 10 lej.
Jegyvásárlás:
Online a bilete.ro oldalon: https://www.bilete.ro/pazsint-nepzene-szekelyfoldrol-es-a-felso-maros-menterol/pazsint-nepzene-szekelyfoldrol-es-a-felso-maros-menterol-09-nov-2022?fbclid=IwAR0-JquZl67Nj-6GvOC9tp7KkvMqOvl7kVUpLWzCwuDPGFpgAEZvHRuxtf0
vagy
Csíkszeredában a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között, illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
Az előadás a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szervezésében, a Bethlen Gábor Alap és a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósult meg.
Pázsint – Népzene Székelyföldről és a Felső-Maros mentéről
Szabó Dániel cimbalmos önálló műsorában rácsodálkozhatunk arra, hogy egy világzenében is járatos, számos saját művet jegyző alkotó milyen otthonosan mozog a hagyományos népzene hiteles előadásában is, és e két személyiség – a művész és a kutató – milyen jól egészíti ki egymást és emeli színpadra a helyszíni gyűjtések recsegő alapanyagát.
A koncert Székelyföld és a Felső-Maros mente kiemelkedő hangszereseit és énekeseit idézi meg autentikus megszólalásban, változatos hangszerelésben. A zene fókuszában az ének, a hegedűjáték és a cimbalom áll, de emellett természetesen megjelennek a tájegységre jellemző kísérő hangszerek is.
A koncertprogram Szabó Dániel, a székelyföldi cimbalom játék címet viselő kutatómunkájának eredménye, amely az MMA Művészeti Ösztöndíj Program keretében valósult meg.
A műsorban napjaink olyan ismert népzenészei közreműködnek, akik kiváló ismerői és művelői a népzenének, fiatal koruk ellenére számos szakmai díj birtokosai.
Szabó Dániel – cimbalom, ének
Paár Julianna – ének
András Orsolya – ütőgardon, ének
Mihó Attila – hegedű
Nyitrai Tamás – hegedű
Takács Ádám – hegedű, hegedűkontra, fütty
Bede Péter – tárogató, szaxofon
Papp Endre – háromhúros brácsa
Bognár András – nagybőgő
Jegyárak: 25 lej - teljes értékű jegy, 15 lej - kedvezményes jegy diákok és nyugdíjasok számára. Felnőtt csoportoknak 10 főtől 20 lej. Nyugdíjas és gyerek csoportoknak 10 főtől 10 lej.
Jegyvásárlás:
Online a bilete.ro oldalon: https://www.bilete.ro/pazsint-nepzene-szekelyfoldrol-es-a-felso-maros-menterol/pazsint-nepzene-szekelyfoldrol-es-a-felso-maros-menterol-09-nov-2022?fbclid=IwAR0-JquZl67Nj-6GvOC9tp7KkvMqOvl7kVUpLWzCwuDPGFpgAEZvHRuxtf0
vagy
Csíkszeredában a Csíki Mozi jegypénztárában hétfőtől szerdáig 10:00 és 13:00 óra között, csütörtöktől vasárnapig 16:00 és 20:00 óra között, illetve az előadás előtt egy órával a Városi Művelődési Házban.
Az előadás a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szervezésében, a Bethlen Gábor Alap és a Csoóri Sándor Alap program támogatása által valósult meg.
2022. NOVEMBER 6. Zeng a lélek, zeng a szó fellépés Homoródalmáson
Homoródalmás
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Zeng a lélek, zeng a szó című előadását mutatja be az Idősek napja alkalmából, Homoródalmáson, a Kultúrotthonban, november 6-án, vasárnap 12 órakor.
Jegyárak: felnőtteknek 25 lej, diákoknak 15 lej.
A műsorról:
A Zeng, a lélek, zeng a szó... című folklórműsor, a ma embere számára már idegennek, távolinak tűnő élet pillanataiból, érzéseiből, merít.
Gondosan összeválogatott táncokkal, dalokkal, próbálja megidézni ezen élet-pillanatok szellemét úgy, hogy közben olyan tájegységeket érint, amelyek mentén átkalauzol a történelmi
Magyarországon és ízelítőt nyújt a magyar néptánc-népdal örökségünk sokszínűségéből.
Így születhet meg a szilágysági, tövisháti, bogdándi, buzai, ördöngösfüzesi, Kárpát-medencei karikázók, sóvidéki és felcsíki táncok forgatagában az a pillanat, amikor a búcsúzás, a visszatérés beavatásait megélt ember már nem, mint test táncol, hanem mint lélek.
Mert élni, táncolni és dalolni igazán csak lélekből lehet, így válik örök életűvé.
A műsort szerkesztette: Szabó László.
Koreográfusok: Antal Zsolt, Gábos Endre, Kelemen Szilveszter, Kósa Gabriella, Szabó László.
Zenei szerkesztő: Mihó Attila.
Mindenkit sok szeretettel várunk!
Tovább >>
Jegyárak: felnőtteknek 25 lej, diákoknak 15 lej.
A műsorról:
A Zeng, a lélek, zeng a szó... című folklórműsor, a ma embere számára már idegennek, távolinak tűnő élet pillanataiból, érzéseiből, merít.
Gondosan összeválogatott táncokkal, dalokkal, próbálja megidézni ezen élet-pillanatok szellemét úgy, hogy közben olyan tájegységeket érint, amelyek mentén átkalauzol a történelmi
Magyarországon és ízelítőt nyújt a magyar néptánc-népdal örökségünk sokszínűségéből.
Így születhet meg a szilágysági, tövisháti, bogdándi, buzai, ördöngösfüzesi, Kárpát-medencei karikázók, sóvidéki és felcsíki táncok forgatagában az a pillanat, amikor a búcsúzás, a visszatérés beavatásait megélt ember már nem, mint test táncol, hanem mint lélek.
Mert élni, táncolni és dalolni igazán csak lélekből lehet, így válik örök életűvé.
A műsort szerkesztette: Szabó László.
Koreográfusok: Antal Zsolt, Gábos Endre, Kelemen Szilveszter, Kósa Gabriella, Szabó László.
Zenei szerkesztő: Mihó Attila.
Mindenkit sok szeretettel várunk!
2022. OKTÓBER 22. Zeng a lélek, zeng a szó - Kislovagok napja
Csíkszentsimon
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Zeng a lélek, zeng a szó című előadását mutatja be a Kislovagok napján, Csíkszentsimonban, a Szent László Lovardában, október 22-én, szombaton 15 órakor.
A műsorról:
A Zeng, a lélek, zeng a szó... című folklórműsor, a ma embere számára már idegennek, távolinak tűnő élet pillanataiból, érzéseiből, merít.
Gondosan összeválogatott táncokkal, dalokkal, próbálja megidézni ezen élet-pillanatok szellemét úgy, hogy közben olyan tájegységeket érint, amelyek mentén átkalauzol a történelmi
Magyarországon és ízelítőt nyújt a magyar néptánc-népdal örökségünk sokszínűségéből.
Így születhet meg a szilágysági, tövisháti, bogdándi, buzai, ördöngösfüzesi, Kárpát-medencei karikázók, sóvidéki és felcsíki táncok forgatagában az a pillanat, amikor a búcsúzás, a visszatérés beavatásait megélt ember már nem, mint test táncol, hanem mint lélek.
Mert élni, táncolni és dalolni igazán csak lélekből lehet, így válik örök életűvé.
A műsort szerkesztette: Szabó László.
Koreográfusok: Antal Zsolt, Gábos Endre, Kelemen Szilveszter, Kósa Gabriella, Szabó László.
Zenei szerkesztő: Mihó Attila.
Mindenkit sok szeretettel várunk!
Tovább >>
A műsorról:
A Zeng, a lélek, zeng a szó... című folklórműsor, a ma embere számára már idegennek, távolinak tűnő élet pillanataiból, érzéseiből, merít.
Gondosan összeválogatott táncokkal, dalokkal, próbálja megidézni ezen élet-pillanatok szellemét úgy, hogy közben olyan tájegységeket érint, amelyek mentén átkalauzol a történelmi
Magyarországon és ízelítőt nyújt a magyar néptánc-népdal örökségünk sokszínűségéből.
Így születhet meg a szilágysági, tövisháti, bogdándi, buzai, ördöngösfüzesi, Kárpát-medencei karikázók, sóvidéki és felcsíki táncok forgatagában az a pillanat, amikor a búcsúzás, a visszatérés beavatásait megélt ember már nem, mint test táncol, hanem mint lélek.
Mert élni, táncolni és dalolni igazán csak lélekből lehet, így válik örök életűvé.
A műsort szerkesztette: Szabó László.
Koreográfusok: Antal Zsolt, Gábos Endre, Kelemen Szilveszter, Kósa Gabriella, Szabó László.
Zenei szerkesztő: Mihó Attila.
Mindenkit sok szeretettel várunk!
