Performances and events

Az idei Erdélyi Táncháztalálkozó gálaműsorával 𝑲𝒂𝒍𝒍𝒐́𝒔 𝒁𝒐𝒍𝒕𝒂́𝒏 életműve előtt tisztelgünk, hiszen 2026-ban ünnepeljük születésének 100. évfordulóját.

Kallós Zoltán a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő 1926. március 26-án született Válaszúton, így 2026-ban születésének 100. évfordulóját ünnepeljük. Kallós Zoltán elsősorban a következő négy néprajzi tájegységen, Mezőségen, Kalotaszegen, Moldvában és Gyimesben gyűjtötte a folklórnak úgyszólván minden műfaját, különösen az énekes és hangszeres zenét, de a népszokásokat és a szokásköltészetet is. Kiemelkedő a balladák gyűjtése, a Balladák könyve, 259 ballada és további 8 ballada meseváltozata – a leggazdagabb magyar balladagyűjtemények egyike, mennyiségi értékét pedig megsokszorozza minősége: négy néprajzilag jelentős táj balladaköltészetének újabb termésével együtt a feledésre ítélt archaikus típusokat és változatokat mentette meg a művelődés számára, jórészt dallamokkal.

𝑇𝑎́𝑛𝑐𝑜𝑘, ℎ𝑎𝑛𝑔𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑠 𝑧𝑒𝑛𝑒́𝑘, 𝑛𝑒́𝑝𝑑𝑎𝑙𝑜𝑘, 𝑏𝑎𝑙𝑙𝑎𝑑𝑎́𝑘 𝑀𝑒𝑧𝑜̋𝑠𝑒́𝑔𝑟𝑜̋𝑙, 𝐾𝑎𝑙𝑜𝑡𝑎𝑠𝑧𝑒𝑔𝑟𝑜̋𝑙, 𝑀𝑜𝑙𝑑𝑣𝑎́𝑏𝑜́𝑙 𝑒́𝑠 𝐺𝑦𝑖𝑚𝑒𝑠𝑏𝑜̋𝑙:
1. 𝑬𝒍𝒐̋𝒋𝒂́𝒕𝒆́𝒌
2. 𝑴𝒆𝒛𝒐̋𝒔𝒆́𝒈 - 𝑽𝒂́𝒍𝒂𝒔𝒛𝒖́𝒕, 𝑩𝒐𝒏𝒄𝒉𝒊𝒅𝒂
3. 𝑪𝒔𝒂́𝒏𝒈𝒐́𝒌 - 𝑴𝒐𝒍𝒅𝒗𝒂, 𝑮𝒚𝒊𝒎𝒆𝒔
4. 𝑴𝒆𝒛𝒐̋𝒔𝒆́𝒈 - 𝑭𝒆𝒌𝒆𝒕𝒆𝒍𝒂𝒌, 𝑺𝒛𝒆́𝒌
5. 𝑲𝒂𝒍𝒐𝒕𝒂𝒔𝒛𝒆𝒈 – 𝑵𝒂́𝒅𝒂𝒔𝒎𝒆𝒏𝒕𝒆, 𝑴𝒆́𝒓𝒂, 𝑽𝒊𝒔𝒕𝒂, 𝑩𝒐𝒈𝒂́𝒓𝒕𝒆𝒍𝒌𝒆, 𝑰𝒏𝒂𝒌𝒕𝒆𝒍𝒌𝒆
6. 𝑴𝒆𝒛𝒐̋𝒔𝒆́𝒈 - 𝑴𝒂𝒈𝒚𝒂𝒓𝒔𝒛𝒐𝒗𝒂́𝒕, 𝑴𝒂𝒈𝒚𝒂𝒓𝒑𝒂𝒍𝒂𝒕𝒌𝒂, 𝑽𝒊𝒔𝒂 7. 𝑼𝒕𝒐́𝒋𝒂́𝒕𝒆́𝒌, 𝒇𝒊𝒏𝒂́𝒍𝒆́

Közreműködő néptáncegyüttesek: 𝑩𝒆𝒌𝒆𝒄𝒔 𝑻𝒂́𝒏𝒄𝒔𝒛𝒊́𝒏𝒉𝒂́𝒛, 𝑯𝒂𝒓𝒈𝒊𝒕𝒂 𝑺𝒛𝒆́𝒌𝒆𝒍𝒚 𝑵𝒆́𝒑𝒕𝒂́𝒏𝒄𝒔𝒛𝒊́𝒏𝒉𝒂́𝒛, 𝑯𝒂́𝒓𝒐𝒎𝒔𝒛𝒆́𝒌 𝑻𝒂́𝒏𝒄𝒔𝒛𝒊́𝒏𝒉𝒂́𝒛, 𝑴𝒂𝒓𝒐𝒔 𝑴𝒖̋𝒗𝒆́𝒔𝒛𝒆𝒈𝒚𝒖̈𝒕𝒕𝒆𝒔, 𝑵𝒂𝒈𝒚𝒗𝒂́𝒓𝒂𝒅 𝑻𝒂́𝒏𝒄𝒆𝒈𝒚𝒖̈𝒕𝒕𝒆𝒔, 𝑼𝒅𝒗𝒂𝒓𝒉𝒆𝒍𝒚 𝑵𝒆́𝒑𝒕𝒂́𝒏𝒄𝒎𝒖̋𝒉𝒆𝒍𝒚

Közreműködő zenekarok:
𝑲𝒆𝒅𝒗𝒆𝒔 𝒛𝒆𝒏𝒆𝒌𝒂𝒓: 𝑅𝑜𝑚𝑎́𝑛 𝐻𝑢𝑛𝑜𝑟, 𝑆𝑧𝑎𝑏𝑜́ 𝐿𝑜́𝑟𝑎́𝑛𝑑-𝐺𝑦𝑜̋𝑧𝑜̋, 𝐾𝑒𝑑𝑣𝑒𝑠 𝐵𝑜𝑡𝑜𝑛𝑑, 𝐵𝑎́𝑙𝑖𝑛𝑡 𝑍𝑠𝑜𝑚𝑏𝑜𝑟, 𝐾𝑒𝑙𝑒𝑚𝑒𝑛 𝑀𝑜𝑙𝑛𝑎́𝑟 𝐽𝑎́𝑛𝑜𝑠
𝑯𝒆𝒗𝒆𝒅𝒆𝒓 𝒛𝒆𝒏𝒆𝒌𝒂𝒓: 𝐹𝑎𝑧𝑎𝑘𝑎𝑠 𝐿𝑒𝑣𝑒𝑛𝑡𝑒, 𝑀𝑜𝑙𝑛𝑎́𝑟 𝑆𝑧𝑎𝑏𝑜𝑙𝑐𝑠, 𝐹𝑎𝑧𝑎𝑘𝑎𝑠 𝐴𝑙𝑏𝑒𝑟𝑡, 𝑆𝑧𝑖𝑙𝑎́𝑔𝑦𝑖 𝐿𝑎́𝑠𝑧𝑙𝑜́, 𝐵𝑎𝑗𝑛𝑎 𝐺𝑦𝑜̈𝑟𝑔𝑦
𝑴𝒂𝒓𝒐𝒔 𝑴𝒖̋𝒗𝒆́𝒔𝒛𝒆𝒈𝒚𝒖̈𝒕𝒕𝒆𝒔 𝒛𝒆𝒏𝒆𝒌𝒂𝒓𝒂: 𝑀𝑜𝑙𝑑𝑜𝑣𝑎́𝑛-𝐻𝑜𝑟𝑣𝑎́𝑡ℎ 𝐼𝑠𝑡𝑣𝑎́𝑛, 𝐹𝑖𝑐𝑧𝑢𝑠 𝐿𝑎́𝑠𝑧𝑙𝑜́, 𝐺𝑦𝑎́𝑟𝑓𝑎́𝑠 𝑅𝑜́𝑏𝑒𝑟𝑡, 𝐾𝑖𝑠𝑓𝑎𝑙𝑢𝑑𝑖 𝐽𝑎́𝑛𝑜𝑠, 𝐵𝑎𝑘𝑜𝑠 𝐵𝑎𝑟𝑛𝑎-𝐴𝑡𝑡𝑖𝑙𝑎
𝑶̈𝒗𝒆𝒔 𝒛𝒆𝒏𝒆𝒌𝒂𝒓: 𝐶𝑧𝑒𝑟𝑎́𝑛 𝐶𝑠𝑎𝑏𝑎, 𝐾𝑜𝑣𝑎́𝑐𝑠 𝑆𝑎́𝑛𝑑𝑜𝑟
𝑴𝒆𝒈𝒉𝒊́𝒗𝒐𝒕𝒕 𝒛𝒆𝒏𝒆́𝒔𝒛𝒆𝒌: 𝑃𝑎𝑝𝑝 𝐼𝑠𝑡𝑣𝑎́𝑛 𝐺𝑎́𝑧𝑠𝑎, 𝑆𝑧𝑒́𝑘𝑒𝑙𝑦 𝐿𝑒𝑣𝑒𝑛𝑡𝑒, 𝐾𝑜𝑛𝑐𝑧 𝐺𝑒𝑟𝑔𝑒𝑙𝑦

Közreműködő énekesek: 𝑬𝒏𝒚𝒆𝒅𝒊 𝑨́𝒈𝒏𝒆𝒔, 𝑫𝒆𝒂́𝒌 𝑨𝒏𝒆𝒕𝒕, 𝑲𝒂́𝒔𝒍𝒆𝒓 𝑴𝒂𝒈𝒅𝒂, 𝑽𝒂𝒋𝒂𝒔 𝑬𝒗𝒆𝒍𝒊𝒏, 𝑺𝒛𝒂𝒃𝒐́ 𝑹𝒐́𝒃𝒆𝒓𝒕, 𝑽𝒂𝒔𝒛𝒊 𝑳𝒆𝒗𝒆𝒏𝒕𝒆

Szerkesztő, rendező-koreográfus: 𝑲𝒐̈𝒏𝒄𝒛𝒆𝒊 𝑨́𝒓𝒑𝒂́𝒅

szeptember 5., 18:00
Székelyudvarhely, Városi Sportcsarnok

Az előadás Erdély tájait, közösségeit és hagyományait idézi meg – tánccal, dallal, írók és költők gondolataival kísérve.

Erdély tája több, mint hegyek, folyók és falvak együttese: szülőföld, emlékezet és történelmi sors.

Amit a nép évszázadokon át táncával, viseletével, zenéjével és szokásaival megtartott, azáltal üzeni ma is a világnak a megmaradás akaratát, a játék örömét és a közösség erejét.

Ugyanezt fogalmazzák meg az írók és költők is – van, aki fájdalommal, van, aki rajongással beszél róla.

Az előadás a vándorló bukovinai székelyek hontalanságát megidézve indul, aztán a vízmelléki falvak táncainak játékosságát hangsúlyozva, jut el a mezőségi tánc méltóságához, majd a sóvidéki székelyek forgós táncaival érkezik hazai tájra: Csíkba és Gyimesbe. A Gyimesi-havasok és a Csíki-medence találkozásánál mutatja meg az otthont, ahol két szomszédos táj eltérő viselettel, hasonló dallal és tánccal, de ugyanazon szóval és hittel tartja és védi a helyet, ahol született és ahol élni akar.

Ebben a gondolatban érvényes mindenhol a haza, az otthon érzése, amelynek megléte néha olyan természetes, mint a lélegzet, néha pedig küzdeni kell érte.

A Szomszédolás a tánc, a zene, a viselet, a szó, az anyanyelv erejében bízik, és vallja, hogy „megmaradni annyi, mint beszélni úgy, ahogy apáinktól tanultuk itt lent, a viharok közt konokul remélni, s megőrizni a tiszta, belső mindent”. (Páskándi Géza)

Az előadáson Kányádi Sándor, Sütő András, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos és Áprily Lajos idézetei hangzanak el.

A műsort szerkesztette: Szabó László

Koreográfusok:

Fekete Etelka, Radák János – Bukovinai táncok

Kelemen Gabriella, Kelemen Szilveszter – Kölpényi táncok

Gábos Endre – Sóvidéki táncok

Szabó Júlia, Szabó László – Balázstelki táncok

Antal Zsolt, Péter László – Csíki és gyimesi táncok

Zenei szerkesztő: Mihó Attila

Narrátor, szerkesztőtárs: György Katalin

Művészeti munkatárs, igazgató: András Mihály

Szomszédolásra indul a Hargita Székely Néptáncszínház.

Kárpát-medencei turnéra indul a Hargita Székely Néptáncszínház: a társulat Szomszédolás című előadásával több régió közönségéhez is elviszi Erdély táncait, zenéjét, viseletét és hagyományait. A turné első állomásain Tokajban, Szerencsen, majd Kárpátalján, Munkácson találkozhat a közönség a csíkszeredai társulattal. Októberben pedig újabb helyszínekkel folytatódik a kulturális utazás.

A turné első állomása szeptember 7-én Tokaj, ahol a Paulay Ede Színházban 18 órától mutatják be a Szomszédolást. Másnap, szeptember 8-án Szerencsen, a Művelődési Központ udvarán 18 órától látható az előadás. A társulat ezt követően Kárpátalja felé veszi az irányt: szeptember 9-én Munkácson, a Munkácsy Mihály Magyar Házban 18.30 órától, magyar idő szerint várják a közönséget.

A „Szomszédolás” azonban ezzel még korántsem ér véget. A Hargita Székely Néptáncszínház októberben tovább folytatja útját, és előadásával ellátogat a Bánságba, a Vajdaságba, a Muravidékre, a Felvidékre, az Anyaországba, a Partiumba és Közép-Erdélybe is.

Erdély története táncban, zenében és szóban

A Szomszédolás Erdély sokszínű tájait, közösségeit és hagyományait idézi meg. Az előadásban a tánc és a zene mellett írók és költők gondolatai is megszólalnak, így a színpadi produkció egyszerre kulturális örökség és személyes vallomás a szülőföldről.

Erdély ugyanis több, mint hegyek, folyók és falvak együttese: szülőföld, emlékezet és történelmi sors. Amit a közösségek évszázadokon keresztül tánccal, viselettel, zenével és szokásokkal őriztek meg, az ma is a megmaradás akaratáról, a játék öröméről és a közösség erejéről beszél.

A műsor a vándorló bukovinai székelyek hontalanságát megidézve indul, majd a vízmelléki falvak játékos táncain keresztül jut el a mezőségi táncok méltóságához. Innen a sóvidéki székelyek forgós táncaival érkezik egyre közelebb a társulat saját szülőföldjéhez: Csíkhoz és Gyimeshez.

A Gyimesi-havasok és a Csíki-medence találkozásánál pedig megszületik az otthon képe. Két szomszédos táj eltérő viseletben, hasonló dallal és tánccal, de ugyanazon szóval és hittel őrzi és védi azt a helyet, ahol megszületett és ahol élni akar.

Az előadás egyik fontos gondolata éppen az otthon és a haza érzése: valamié, ami néha olyan természetes számunkra, mint a lélegzetvétel, máskor azonban küzdeni kell érte.

„Megmaradni annyi, mint beszélni…”

A Szomszédolás a tánc, a zene, a viselet, a szó és az anyanyelv erejében bízik. Ezt az üzenetet foglalja össze Páskándi Géza gondolata is:

„Megmaradni annyi, mint beszélni úgy, ahogy apáinktól tanultuk itt lent, a viharok közt konokul remélni, s megőrizni a tiszta, belső mindent.”

Az előadás során Kányádi Sándor, Sütő András, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos és Áprily Lajos gondolatai is elhangzanak, tovább erősítve azt a párbeszédet, amelyben a néptánc és az irodalom egymást kiegészítve beszél szülőföldről, identitásról, közösségről és megmaradásról.

A műsort Szabó László szerkesztette. A bukovinai táncok koreográfusai Fekete Etelka és Radák János, a kölpényi táncoké Kelemen Gabriella és Kelemen Szilveszter, a sóvidéki táncoké Gábos Endre, a balázstelki táncoké Szabó Júlia és Szabó László, míg a csíki és gyimesi táncokat Antal Zsolt és Péter László koreografálta.

A zenei szerkesztő Mihó Attila, a narrátor és szerkesztőtárs György Katalin, a művészeti munkatárs és igazgató pedig András Mihály.

A Hargita Székely Néptáncszínház számára a Szomszédolás nem csupán egy előadás bemutatását jelenti, hanem találkozást is: találkozást azokkal a közösségekkel, amelyek ugyan különböző tájakon élnek, mégis közös kulturális örökségből merítenek.

A turné üzenete egyszerű, mégis időtálló: ahol a tánc, a zene, az anyanyelv és a közösség tovább él, ott az otthon is tovább él.

A Kárpát-medencei turné a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A Hargita Együttes a Szomszédolás című műsorát adja elő Kászonaltízen szeptember 18-án, pénteken 19:00 órától a Kultúrházban.

Jegyárak: 30 lej teljes értékű jegy, 15 lej kedvezményes jegy.

Jegyeket elővételben a kászonaltízi polgármesteri hivatalban és előadás előtt a helyszínen vásárolhatnak.

Következő Szomszédolás előadásunk a Kászonokban október 7-én, szerdán 19:00 órától lesz látható Kászonújfaluban, a Kultúrházban, várjuk Önöket szeretettel!


A műsorról:

Az előadás Erdély tájait, közösségeit és hagyományait idézi meg – tánccal, dallal, írók és költők gondolataival kísérve.

Erdély tája több, mint hegyek, folyók és falvak együttese: szülőföld, emlékezet és történelmi sors. Amit a nép évszázadokon át táncával, viseletével, zenéjével és szokásaival megtartott, azáltal üzeni ma is a világnak a megmaradás akaratát, a játék örömét és a közösség erejét. Ugyanezt fogalmazzák meg az írók és költők is – van, aki fájdalommal, van, aki rajongással beszél róla.

Az előadás a vándorló bukovinai székelyek hontalanságát megidézve indul, aztán a vízmelléki falvak táncainak játékosságát hangsúlyozva, jut el a mezőségi tánc méltóságához, majd a sóvidéki székelyek forgós táncaival érkezik hazai tájra: Csíkba és Gyimesbe. A Gyimesi-havasok és a Csíki-medence találkozásánál mutatja meg az otthont, ahol két szomszédos táj eltérő viselettel, hasonló dallal és tánccal, de ugyanazon szóval és hittel tartja és védi a helyet, ahol született és ahol élni akar. Ebben a gondolatban érvényes mindenhol a haza, az otthon érzése, amelynek megléte néha olyan természetes, mint a lélegzet, néha pedig küzdeni kell érte.

A Szomszédolás a tánc, a zene, a viselet, a szó, az anyanyelv erejében bízik, és vallja, hogy „megmaradni annyi, mint beszélni úgy, ahogy apáinktól tanultuk itt lent, a viharok közt konokul remélni, s megőrizni a tiszta, belső mindent”. (Páskándi Géza)

Az előadáson Kányádi Sándor, Sütő András, Páskándi Géza, Szilágyi Domokos és Áprily Lajos idézetei hangzanak el.

A műsort szerkesztette: Szabó László
Koreográfusok: Fekete Etelka, Radák János – Bukovinai táncok, Kelemen Gabriella, Kelemen Szilveszter – Kölpényi táncok, Gábos Endre – Sóvidéki táncok, Szabó Júlia, Szabó László – Balázstelki táncok, Antal Zsolt, Péter László – Csíki és gyimesi táncok
Zenei szerkesztő: Mihó Attila
Narrátor, szerkesztőtárs: György Katalin
Művészeti munkatárs, igazgató: András Mihály